„Ezt a verset az Occupy (Foglald el...) Mozgalomnak dedikálom, akiknek bátorsága megváltoztatja a világot. Maradjatok erősek, győzünk.” – Zack De La Rocha
A kezdet a város vénáján át az artériákba jut
Mint mérges felhők erői árnyakként suhanunk
A völgyeken át
A rémálmokon keresztül, amelyeket álomként adnak és vesznek
A sivár gyárakon át,
A bentlakásos iskolákon át
A rothadó földeken át
A múlt felégetett kapuin át
A képzelet kitárulkozásain át
Tudjuk tudatunk felhúzott akadályait áttörni
A tettünk újabb tetteket szül,
A nyugtalan harag mint parázs temetettik
magában hamvába hal.
Együtt felhalmoztuk az elhaló parancsok falai alatt
Majd minden szikrát számolj meg
Kérges tenyerek a csendbe utat törnek
A remény lángjai felett
Melyek ragyogása a holnap jelentését hordozza magában
Az üres ígéretek szőlőskertjeiben álldogálva
Köztünk a legfiatalabb
Kövülten minket büvől szempárja határozott
és mintha semmi sem változott volna, mondja
A halál lehet korán érkezik
A méltóság ára mára kamuvá apadt
A ma és a semmi sarkán
Akárhol
Mindenütt
A holnap szólít
A holnap szólít
Ne félj
2011.11.16.
