Annyira old-school vagyok, hogy még az old-schoolt is ósulinak mondom.

Míg te a magyar hip-hop-ot  Akkezdtettel kezdted, addig minden tiszteletem Ujoncé és Saiidé, de nekem a startpisztoly kakasát a Chemotoxból és Young Enemyből előrobbanó Warnin’ Shotz húzta fel ’93-ban.

Annyira old school vagyok, hogy mikor Busa piacra dobta a „Hol voltál - t”, rádöbbentem, hogy a kezdő sorát akár én is írhattam volna, igaz kijelentő módban, mert azt a bizonyos House Of Pain koncertet nagyjából az első sorban ugráltam végig.

Annyira old-school vagyok, hogy elmondhatom, egy  apa – fia duóval készíthettem közös számot és ma mindketten igazoltan hiányoznak. Ja, arról nem is beszélve, hogy Tribe szövegét anno oda – vissza tudtam betéve, mikor még a dal címével ellentétben nem is ismertem.

Annyira old school vagyok, hogy míg neked a by Dre csak egy menő Apple füles, amin Eminemet hallgatsz, addig nekem még mindig az N.W.A. az etalon.

Annyira old-school vagyok, hogy a magyar slam bölcsőjénél ott álltam 10 éve, igaz század magammal, és a közönség soraiból szurkoltam, de azok a műcsarnokbeli reformok tényleg működtek.

Annyira old-school vagyok, hogy az elsők között voltam, aki megjelenés előtt hallhattam Petit, meg Márkot verselni a Tilos rádióban, mert ott ültem a stúdióban, 2008-ban. Én készítettem velük a beszélgetést, amit sohasem adtunk le. Ez mondjuk nem az én érdemem, hanem a Chié.

Annyira old – school vagyok, hogy a Kövit Pécsről előbb ismertem, mint ő a slamet. Sőt Hagyma azt mondta, tedd fel a kezed Zwiebel koma, hogy én mutattam meg neki a stílust. Erre már nem emlékszem, na ja, azok a bizonyos pécsi éjszakák. Aminek viszont írásos bizonyítéka is maradt, hogy Benke Hunorra az egész sztori áll.

Annyira old-school vagyok, hogy már előre láttam, ki nyeri a 4. ob-t, mármint a team slamet, és még mielőtt bajnokok lettek, bemelegítésnek meghívtam a szülinapomra őket, és még azt is elnézték, hogy Duke le-tege-zte őket. „Full druszaság”, mert Pécs az Siklós meg Barcs is.

Annyira old – school vagyok, hogy mikor Hugee lejött csibefalvára, engem meglátva, úgy köszöntött, hogy „Téged ismerlek! Az agyán azért átfutott: „Csak nem jut eszembe, hogy hívnak”, aztán rákontráz: „Chi Korea is itt lesz?”

Annyira old-school vagyok, hogy a múltkor találtam egy cetlit, amin az állt, hogy „mixeket letölteni by Bosi és Mr. Skunk”, és most ő szintén itt van, hiszen tiszteletbeli Afro-soul sound tag.

Annyira old-school vagyok, hogy a PASO ¾ - ét még punk és hardcore zenészekként ismertem meg Komáromban ’95 – ben. Egy évre rá meg már a Kevés Barkasát toltam a későbbi ska világsztárság felé. Gee, Don, Punk emlékeztek?

Annyira old-school vagyok, hogy mikor az ABC 13. betűje – azaz Gyé – a 2ségből zenét kér, kazettán adom neki.

Annyira old-school vagyok, hogy a Duke szeme is felragyog, mikor felidézem a Mátyás téren együtt átbandázott éjszakai mixeket, szigorúan bakelitről.

Annyira old – school vagyok, hogy tudom a rap az új punk, és erre a legjobb bizonyíték az egykori lakótársam. Süle Dis-KO-Sound forever! Für Ewigkeit!

Örökké él az emlék, hisz annyira old-school vagyok, én még tudom, hogy mi az a Shit Hill, melynek felirata az azóta ledózerolt falon, Bábolnán, 5 éven át vírit-ott.

A Hátisz (aka. Don) meg a Jan gyermek (aka. Gee), kik 37, 36, az utóbbi egy napon az enyémmel. A 2 év különbség nem mérhető csak állandó feszültséggel. Hiszen Gee villanyszerelő.

Annyira old-school vagyok, hogy mi a régi, gyermek és tizenéves spanok még mindig X-Mans Clan köszöntéssel üdvözöljük egymást.

Annyira old-school vagyok, hogy mikor elmentem a Vargas 20. szülinapjára, rajta kívül csak én tegeztem anyukáját!

Annyira old-school vagyok, hogy mikor egy 22 éves lány megkérdi a korom, és nem hiszi el, hogy egy időben születtem az eredeti Star Wars-szal + 1 év. ’78 bébi, ’78!

Annyira old-school vagyok, hogy mikor este a legnagyobb sötétségben mentem a Petőfi utcán, 1 egérvékony hang rám kiáltott:

„Csókolom Szabi bácsi!”

Remélem mostanra nektek is leesett, hogy az old-school mára a „bazi öreg” szinonimája lett.